Fedezd fel a kommunikáció és a megbeszélés szerepét és jelentőségét a családban, családi kapcsolatokban

A kommunikáció fogalmát sokféle módon meg lehet határozni, én a jelen blogposztomban ezt a megfogalmazást adom: a kommunikáció = információcsere a beszélő és a fogadó között. Ha a fogadó válaszol, akkor az információcsere visszafelé fog zajlani, vagyis a fogadó válik beszélővé és a korábbi beszélő fogadóvá.
Az információcsere a gyakorlatban nem mindig egyértelmű, mert a szavak jelentésén túl érteni kell az adott szövegkörnyezetet, a beszélő mondandóját. A megbeszélés több mint az információcsere, hiszen a megbeszélésben már a beszélő és fogadó véleménye, nézete is benne rejlik.

A fenti alapvetésnek azért van jelentősége, mert a család alapját képező kapcsolat bizony a kommunikáción és a megbeszélésen múlik.  (Ha kételkednél ebben, olvasd el a Családi ügyek Blogom Körutazás a párkapcsolat és a gyermeknevelés körül című rovatát és látogass el a Családi problémák oldal kommunikációs zavarok alcíméhez.)

Ha a kapcsolat mindkét tagja jól érti egymást, nagy mértékben azonos a véleményük a közös életüket képező lényeges kérdésekben (így például gyermeknevelési elképzelés és kivitelezés, családi gazdálkodás), akkor könnyen tudnak együttműködni és közös döntéseket hozni. Ha nem értik meg egymást, képtelenek egymással szót érteni, egymásra figyelni, akkor könnyen léphetnek a kettéválás útjára.
Ha a pár egyik tagja nem képes a másik tag részére szavakkal kifejezni, hogy mit gondol, mit érez, mit szeretne és a másik tag ezt nem képes vagy nem hajlandó türelemmel végighallgatni, kérdésekkel elősegíteni, akkor bizony a megbeszélés nem működik kettejük között. Ha a megbeszélés nem működik egy párkapcsolatban, akkor az a kapcsolat nem lesz tartós.  "A legegyértelműbb jele annak, hogy a vitatkozás (és majd a házasság) nem lesz sikeres, az, ahogy a beszélgetés kezdődik." (John M. Gottman és Nan Silver)

A kommunikáció és a megbeszélés körében fontos tudni:
Ha két ember nem tud szót érteni egymással, akkor mindketten feszültté válnak és egymástól nemcsak lelkileg, de fizikailag is távolodnak és ezt a távolságot hangerő növeléssel (kiabálás) igyekeznek áthidalni. Vannak, akiknél a meg nem értésből eredő tehetetlenség érzése csapkodást vált ki, így akarják megértetni magukat, előfordulhat, hogy ez a hangerő növelésével párhuzamosan zajlik. Ezek egyike sem (tehát sem a kiabálás, sem az erő) nem alkalmas arra, hogy a másik fél megértse a mondandót, az adott kérdést, az adott helyzetet. Ilyenkor kell a beszélőnek a fogadóval másként megértetnie magát, azaz megkísérelnie más szavakkal elmondania azt, amit szeretne. A mondandót ki lehet fejezni más szavakkal (pl. szinonimákkal), más mondatrenddel, hasonlatokkal, lehet más módon szavakba önteni.
A megbeszéléshez fontos az is, hogy komfortos környezetben történjen. Ha a beszélő felek fáznak, melegük van, akkor a diszkomfort érzet miatt akár ingerlékennyé, követelőzővé, türelmetlenné is válhatnak, ami a megbeszélést és a megbeszélés eredményességét gátolja.

A kommunikációnak, megbeszélésnek nemcsak a párkapcsolat, a közös élet (közös programok meghatározása, közös célok, közös gazdálkodás, egyéb közös dolgok) szempontjából van jelentősége, hanem a gyermekvállalásnál is.
A gyermek számára mindent el kell magyarázni a korának és érettségének megfelelően választott szavakkal. A gyermek már akkor is ért sok mindent, amikor még beszélni, válaszolni nem tud. (Tudtad-e, hogy a gyermek már 43 napos magzati korától kezdve gondolkodik és ért ?)